A Tissot PR516 modellcsalád története egészen 1965-ig nyúlik vissza. Bár első megjelenése alkalmával még a Seastar család (akkoriban ez annyit tett, hogy vízálló) tagjaként lett bemutatva a nagyközönségnek, már a 70-es évek elejére önálló szériává nőtte ki magát. Ekkor mutatta be ugyanis a gyártó a kronográf verziót, amitől kezdve a PR516 megtalálta saját hangját, és igazi autosportos modellcsalád lett. A PR betűkombináció gyakran megjelenik különböző Tissot modellek nevében egészen a múlt század derekától kezdve. Ezek a mára már szinte klasszikusnak nevezhető szériák (PRX,PR516/PRS516, PR100, PR50, PRC200, stb.) egészen a mai napig ilyen néven futnak, sokan mégsem tudják, hogy mit takar a hangzatos elnevezés. Bármilyen hihetetlen is, ez a két betű nem jelöl különösebb technológiát, vagy bármilyen specifikációt, leginkább csak egy reklámszöveg volt a Tissot részéről még a múlt századból. 2 féle “kibontása” is van a PR-nek, mindkettő a Tissot tollából származik, csak különböző időszakokból. Az egyik vélt jelentés az, hogy “különösen ellenálló” (Particularly Resistant), a másik pedig az, hogy “precíz és robusztus” (Precise and Robust). Bár tény és való, hogy a Tissot -nak nagy múltja van az órák ilyen-olyan ellenállóságának fejlesztésében, a PR kifejezés önmagában leginkább amolyan “parasztvakítás” volt, ahogyan a 2 különböző “jelentés” is mutatja, azt jelentette, amit a piac éppen a legfontosabbnak tartott a kettő közül. Az 516-os szám pedig nemes egyszerűséggel onnan jön, hogy az eredeti verzió volt a Tissot 5. szériájának 16. modellje. Bár a PR jelentése kikopott a köztudatból az elmúlt évtizedekben, az általa fémjelzett Tissot modellekre ez a legkevésbé sem igaz. Most az ikonikus PR516 széria 2024-es újragondolásával fogunk foglalkozni, azon belül is a kvarc szerkezetes, fekete számlapos, színezetlen acél tokos és szíjas verzióval, ami nem más, mint a T1494171105100 férfi karóra.

Az óratok szélessége mindössze 40 milliméter, magassága 46 milliméter, vastagsága pedig alig több, mint 12. Formavilágának ihletése egyértelműen az első, hetvenes évekbeli kronográfig nyúlik vissza. Ha csak azt néznénk meg, hogyan csatlakozik egymáshoz a 316l rozsdamentes acél óratok és szíj, garantálom, hogy minden órakedvelő levágná, hogy vagy egy vintage modellről van szó, vagy egy vintage ihletésű, úgynevezett heritage darabról. Elég ritka ugyanis manapság, hogy egy olyan acélszíj végszemei, amik hézag nélkül illeszkednek az óratokhoz, ne lennének íveletek, itt mégis ez a helyzet. Tudniillik (amolyan vintage-esen) az óratok formája nem a lünettát követi kerekedve, hogy végül a szíj végszeme töltse ki az űrt, hanem derékszöget zár a tokfülekre, így elérve az egyenes csatlakozást. Majdhogynem a komplett óratok egy végtelenül maszkulin szálhúzott felületet tudhat magáénak. Ezalól egyedül egy a tok mindkét oldalán futó, a felső és alsó tokfüleket összekötő kb 1 milliméter széles sáv kivétel, ami tükörpolírt kapott, és egészen addig tart, míg “el nem veszik” csuklónk és az óratok között. Profilból még egy polírozott felületet figyelhetünk meg, ami a lünettát és tokot összekötő magas perem. Az óratokból valóságos alpesi fennsíkként kiemelkedő lünetta az igazi különlegességét csak akkor fedi fel, ha egy sötétebb helyre visszük óránkat. Az ásványiüveg borítású lünettainzert fehér színű első harmada ugyanis kapott egy Super-LumiNova bevonatot, így sötétben nem csak az indexek és mutatók, hanem a lüni egy része is menő kék színben foszforeszkál. Az inzert egyébként nem foszforeszkáló maradék felülete feketítve van, a fehér részen egy pulzométernek, a feketén pedig egy tachiméter skálának is helyet szorítottak a tervezők. Így egyébként a lünetta egészen zsúfolt lett, ami engem személy szerint biztosan zavarna is, ha nem kompenzálná tökéletesen az egyébként meglepően letisztult számlap. Markáns, magas gombjai és matt, jelzett koronája felteszik az I-re a pontot, a végkifejlett pedig egy nagyon ízléses, múltidéző óratok. Hátlapja meglepően magas kidolgozásban részesült az óra kategóriájához képest. Autósportos jellegéből adódóan egy babérkoszorút és egy old school versenyautó kormányát is megtaláljuk a domború minták között, ez utóbbin egy 516-os számot is találunk.

President típusú, 3 soros acélszíja tökéletesen konformálódik az óratok imidzséhez. A klasszikus oysterhez képest kerekdedebb szemekből álló szíj két szélső, keskenyebb sora szálcsiszolt, míg a középső szélesebb sor elnökhöz méltó impozáns tükörpolírral büszkélkedhet. A szíj felső és alsó részét egy két részes békacsat köti össze, mely egy biztonsági zárral és egy a csat nyitására szolgáló nyomógombbal is fel van szerelve. Érdekesség, hogy bár a zár egymásra hajló részei tömör acélból készültek, az őket fedő zárszerkezetet is magába foglaló “zár test” egy lényegesen egyszerűbb és vékonyabb, lemezelt kialakításban részesült. Végtére is érthető ez a fajta konstrukció, hiszen leggyakrabban a zár mozgó részei szoktak sérülni/elhajolni külső erőhatásra, amennyiben vékonyka acéllemezekből vannak összerakva. Mint ahogy az már a Tissot elmúlt pár évének munkásságában sztenderddé vált, a szíj egy gyorszárral is fel van szerelve az egyszerű és gyors, adott esetben otthon is elvégezhető szíj cserélés érdekében.

Ezzel megérkeztünk a T149.417.11.051.00 óratokjának belsejébe. A tükröződésmentes bevonattal ellátott karcálló zafírkristály alatt a számlap szélén egy meredeken lejtő, letisztult percskála fogad minket. Koromfekete számlapjának kiosztása (lévén az konformálódik a szerkezet adottságaihoz) némiben eltér a 70-es évekbeli ősétől. A kronográf csillogó, ezüst színű fémkerettel díszített segédmutatói jobban kitöltik a helyet a számlapon, mindhárom pontosan ugyanakkora távolságra van a másik kettőtől. Végtelenül letisztult, rakott téglalap indexek helyezkednek el mind a 12 pozícióban, ezek közül a kettes, a hatos és a tízes redukálódott egy kicsit méretét tekintve, hogy ne lógjon bele a kronó segédszámlapjaiba. A 12-es indexnél egy a számlap egyszerűségéhez nagyon jól illeszkedő festett Tissot lógót láthatunk. A centrál tengelyen elhelyezkedő, feketített tövű, egyébként ezüst színű óra- és percmutató kísértetiesen hasonlít egymásra. Méretükön felül csupán egyetlen kicsi különbség van köztük, a percmutató hegye tűvé vékonyodik, ezzel egy fecskendőre emlékeztető formát vesz fel, míg az óramutató megmarad simán téglalapnak. A tengely harmadik mutatója egy a stopperhez tartozó másodpercmutató, mely a Tissot-tól már megszokott módon hajszálvékony, a tövénél egy T motívummal. Mint azt feljebb már érintettük, a lünettainzert mellett a mutatók és az indexek is kéken foszforeszkálnak.

A T1494171105100 működéséért az óraszerkezet gyártásban méltán híres ETA SA egyik kvarc szerkezete felel, mégpedig a G10.212 számot viselő kaliber, mely sokak szerint kategóriájának legjobb kvarc kronója. 100 méteres vízállósága révén teljesen alkalmas úszáshoz is.